Történet

AZ ISKOLA TÖRTÉNETE

A legelső községi adatot az oktatásról 1701-es évről találjuk meg. Az akkori iskolamester Harsányi Mátyás – iskola híján – egy-egy módosabb gazda házánál tanítja a gyerekeket.

1732-ben a 34 éves, négy gimnáziumot végzett Szalai András iskolamester és harangozó lakásában – 1 terem – tanulhatnak a táti gyerekek. A falu lakossága ekkor kb. 200 fő volt.

Iskolája még hosszú évekig nem volt községünknek, így a tanítók lakásában kialakított teremben folyik az oktatás.

1747-ben Bencsik Lőrinc iskolamester magyar, német és tót nyelven beszélt. Ismerte a latin nyelvet és kántoroskodott.

1780-től Valásek János, 1788-től Vain Pál, 1812-től Rausch Mihály a kántortanító és a jegyző (nótárius).

1836-ban Juhász Ignácz római katolikus kántortanító idején az egyházi visitáció 738 lélekszámról szól.

1844/45. évben 95 fő a tankötelesek száma.

1850-től Rech Ádámot választották meg kántortanítónak.

A kántortanítói lakás a mai helyi rendőrőrs épülete helyén állt

a_kantortanitoi_lakas

 

 1860-ban Kling János tanító és jegyző fontosnak tartja, hogy az egy szobából álló iskolát állandó jellegű iskolaépülettel váltsa fel. Az új iskola, amely a jelenlegi községi iskola helyén épült fel, egy öt ablakkal rendelkező hosszú, magasított parasztházszerű épület volt. középső ablaka fölött kapott helyet a következő felirat: „Római Katolikus Iskola Épült 1860.”

Az alaprajz egy tanítói szobát és tantermet tüntetett fel. A nagyobbik osztályterem 5X8 méteres volt és az I-III. osztály használta. A kisebbikben – mely 5X6 méteres volt – a IV-VI. osztályosok tanultak. A folyosó 2X5 méteres volt.

Az 1860-as iskola elölnézeti rajza

az_1860as_iskola_elolnezeti

Az 1860-ban épült iskola alaprajza az építés évében

 az_1860as_iskola_alaprajza

Az úrnak ugyanazon évében, vagyis 1860-ban az esztergomi papnevelde felépíttette a táti templomot, amelyről a főbejárat felett elhelyezett emléktábla így ír: „Isten dicsőségére s minden Szentek tiszteletére a Szent Istvánról elnevezett esztergomi ősrégi papnevelde. 1860.”

Így 2010-ben nemcsak iskolánk, hanem templomunk 150 éves évfordulóját is ünnepeljük.

A táti templom látképe

a_tati_templom_latkepe

1861-től Randl Máté a kántortanító és jegyző, 1872-ig vezette az iskolát. 1872-ben az iskola új kántortanítót kapott Seres Ferenc személyében, aki 1873-tól 1909-ig volt a község jegyzője, kántortanítója, illetve első főtanítója (igazgatója).

Seres Ferenc (1847-1934, született: Scherer Ferenc) 36 évig állt az iskola élén. Meghatározó személyiség volt, hiszen nemcsak tanított, hanem a falu felnőtt lakosságát gazdálkodásra, kertészkedésre, szőlő és gyümölcstermesztésre, méhészetre is oktatta. Nagymértékben elősegítette az 1910-ben épült új iskola megépülését: megteremtette az építési feltételeket, serkentette a kivitelezést.

Az idei évben pontosan 100 éve annak, hogy 1910-ben egy teljesen új alapokra, de a régi iskola helyére egy 4 tantermes, 1 tantestületi szobás, folyosóval, fa- és széntárolóval és WC-vel felszerelt iskolát építtetek. Ennek az építkezésnek nagy segítője és támogatója volt Molnár Nepomuk János, (1850-1919, született: Molnár János, ami felvett név Nepomuk Szent Jánostól) a falu szülöttje. Saját adományaként 1500 koronát, majd a szakminisztériumtól 21 ezer koronát szerzett az építkezéshez. Molnár kezdetben plébános, később címzetes apát, pápai prelátus, esztergomi mesterkanonok, majd honti főesperes. Papi hivatása mellett országgyűlési képviselő, a Néppárt egyik alapítója, újságszerkesztő és lapkiadó. A teológiát végzett, rendkívül művelt szülöttünkre méltán lehetünk büszkék. Szülőházán [a mai Aubéli-féle ház, Fő út 79.] márványtáblát avatott eszméinek örököse Ernszt Sándor miniszter és Huszár Károly volt miniszterelnök, mely ma is látható. Iskolai emléktáblája a főbejárattól balra, az öltöző ajtó felett található. 2010-ben ünnepelhetjük születésének 160. évfordulóját.

Az iskola névadása kapcsán Seres Ferenc és Molnár Nepomuk János neve is joggal merült fel.

seres_ferenc molnar_nepomuk_janos

               Seres Ferenc

Molnár Nepomuk János

1910-ben épült iskola látképe

1910ben_epult_iskola_latkepe

Az 1910-ben épült iskola alaprajza

 1910ben_epult_iskola_alaprajza

Az 1910-ban épült iskola és környékének vázrajza

1910ben_epult_iskola_vazrajza

1909-től 1934-ig, azaz 25 évig Herczog József volt az iskola igazgatója.

1939-ben Zettler Ede igazgatósága idején (ő 1934-1946-ig igazgatta az iskolát) az utcai front Dorog felé eső részében emeletráépítéssel további egy tanteremmel bővült az iskola.

Az 1939-ben épült emeleti tanterem rajza

az_1939ben_epult_emeleti

Az 1939-ben emelettel bővített iskola látképe

az_1939ben_emelettel_bovitett

 A II. világháború alatt a középületek közül az iskola rongálódott meg a legjobban. A VISCOSA gyár anyagi segítségével, szülők hozták rendbe az épületet, így a 1944/45-ös tanév is megkezdődhetett a nyár végén.

Sárhidi Dezső 1946-1949-ig volt igazgató.

1948-ban az addig egyházi iskolákat államosítják, a táti iskolát hivatalosan csak 1952-ben.

1956/57-ben épül meg az utcafront teljesemeleti része, az utcai kőkerítés kőalapja és pillérei. Ekkoriban az iskola igazgatója Kostyál János, aki 1949-1958-ig irányította ezt a munkát.
 1956_57ben_epul_meg

 Időközben a dorogi szénmedencékhez toborzott munkaerőnek lakótelep épül Tát-kertvárosban. A fiatal bányászok gyermekeit a falusi iskola már „két műszakos” tanítással sem tudta fogadni. Ezért 1957-59 között Kertvárosban egy 14 tantermes új iskola épült. A még épülő iskolában (1958 ősz) az alsósokkal (215 fő) elkezdődik a tanítás. A hivatalos ünnepélyes átadás 1959. augusztus 29-én volt. (358 tanuló, 20 pedagógus).

A két iskola ezután párhuzamosan működött. A községben folyamatosan kellett a megnövekvő igényekhez, létszámokhoz igazítani a bővítéseket.

1957-1974-ig, azaz 17 évig Besey Sándor volt az iskola igazgatója. Az ő vezetése alatt épült meg 1960-ban a fizikai előadó és szertár, valamint a gyakorlati terem szertára.

1967-ben a Duna felé eső részen egy lapos tetős szárnnyal bővül az épület, amelyben konyha, ebédlő, előtér, vizesblokk és két emeleti tanterem kapott helyet.

Az 1967-ben épült lapos-tetős iskolarész I.

az_1967ben_epult_lapos

Az 1967-ben épült lapos-tetős iskolarész II.

az_1967ben_epult_lapos2

1974-1980-ig Hartmann Anna igazgatósága alatt működött az iskola.

1980-1990-ig Bodnár Sándor volt az igazgató.

1990-1998-ig, Horváth Istvánnak a községi iskolai igazgatósága alatt 1991-ben a hátsó lapos-tetős részre, tetőtér-beépítéssel két tanterem és egy számítógépterem épült. Vagyis az iskola végleg elnyerte mostani formáját.

Iskola és templom látképe a pályáról

iskola_es_templom_latkepe

Az 1991-ben elkészült tetőtér-beépítés

az_1991ben_elkeszult_teto

az_1991ben_elkeszult_teto2

Az önkormányzat gazdasági és igazgatási okokból 1998-ban megszüntette a település Óközségi és Kertvárosi iskoláinak önálló gazdálkodási és igazgatási kettőségét. Összevonással létrehozta a község közös igazgatású általános iskoláját. A kertvárosi iskolaigazgató – Papp József – nyugdíjba vonulása után, az első közös igazgató Horváth István lett. (1998-2004-ig)

2004-től 2005-ig Simon János megbízott igazgató. 2005-től 2008. január 18-ig igazgató. A 2007/2008-as tanévtől Mogyorósbányán megszűnik a felső tagozat, az alsó tagozat pedig a táti iskola tagintézményeként működik tovább. Ugyanebben az évben különválik az alsó és felső tagozat. A kertvárosi épületben a falusi, kertvárosi és mogyorósi felsős gyerekek tanulnak. A falusi épületben pedig a kertvárosi és a falusi alsós gyermekek járnak.

Czaheszné Ujvári Zsuzsanna 2008. január 19. – 2008. június 30-ig az iskola megbízott igazgatója.

A 2008/2009-es tanévtől Filip Csabáné az összevont intézmény vezetője. A kertvárosi épület 2009-ben ünnepelte fennállásának 50 éves évfordulóját. a falusi pedig 2010 -ben, jubileumi ünnepség keretében emlékezik a 150 évvel ezelőtt épített iskolára és a község templomára. Az augusztus 28-i kulturális rendezvényen, III. Béla király nevét is felveszi az iskola. Jelenleg 190 fő alsós a községi iskolába, 196 fő felsős a kertvárosi iskolába jár a két épületben. A mogyorósbányai tagintézményben további 34 fő a tanulói létszám. A pedagógusok száma: 32 főállású és 2 részfoglalkozású. A tagintézményben 6-an tanítanak.

templom